Terdik Tamás Mihály
Szent László királyunkról
Ma 2019. Napisten (Június) havának 27-ik napját írjuk. Sokaknak talán nem mond semmit ennek a napnak a dátuma, de akik jártassak a történelemben, buják a megfelelő könyveket, azok tudják azt, hogy ez a nap igen fontos nemzetünk életében. Ugyanis László névnapja van, ami egyik szakrális királyunkhoz, Szent Lászlóhoz köthető.
Mivel ez a nap az Ő napja méltóképpen kell emlékezni rá.
Már maga a név is Isteni adomány.
De adjuk át a szót pár sor erejéig a Képes Krónikának.
//Nagy volt ő, sőt neve szerint a legnagyobb. Ha ugyanis nevének a jelentését vesszük, a "Ladislaus" annyit jelent, hogy Isten akaratából a népnek adott dicsőség. A "laosz" ugyanis népet jelent, a "doszisz" pedig adó, adomány vagy adott. //
Ezt írja az 1358-as Képes Krónika hasonmás kiadása (Osiris Kiadó, 2004). Ami nagyon fontos, hiszen ez ennek az írásnak a lényege, hogy ezen a napon avatták 1192-ben László királyt szentté. Ugyanis ezen a napon 1192. Június 27-én a legenda szerint a nagyváradi székesegyház fölött déltájban megjelent egy csillag. S ezt egy hatalmas égi jelnek tekintették, aminek hatására rögtön szentté avatták táltoskirályunkat Lászlót. Így lett az ő névünnepe egyben a szentté avatásának ünnepe is.
S rovásíróként feltűnt kettő érdekesség. Azok a kedves érdeklődők, kik ismerik, a rovásbetűket szintén feltűnhet majd. Az egyik a szent király mellvértje, melyen feltűnik a kettős kereszt. Mely a rovásbetűk esetében a (e) GY-t jelöli. Ide kiváló példa az Énlakai unitárius templom 1668-ból származó rovás felirata. A másik a király csatabárdja. A bárd formája sarló alakú. S ez az égen a holdat jelképezi. A hold női minőségű. Nem véletlen dolga, hogy a rovásbetűk között éppen az (e) N hangunkhoz kapcsolódik ez a jel. Aki ismeri rovásbetűinket annak ez nem lesz idegen. (e) N---> Nő, növekvés, növény stb. S így alakul ki később a rovás (e) NY: vagyis az anya, anyaság.
Kicsit elkanyarodtam. De majd látni fogja a kedves érdeklődő az általam közölt kép alapján mely a Képes Krónikából való, hogy bizony rovásbetűink mindenhol helyet követeltek maguknak és mindenben, amiben tudtak rejtőzve megmaradtak.
Zárógondolatként még annyit, hogy Szent László királyunk szentté avatása 1192. Napisten (Június) havának 27-ik napján történt. Azóta eltelt 827 esztendő. Ünnepnapként tiszteljük szabadságharcaink napját, Trianont vérzősebként emlegetjük stb.
De egy ilyen napot, mint Június 27-e, hányszor emleget a mai magyarság többsége. Mivel a mai magyar emberek jó része az "okostelefon" világában él lehet, azt sem tudja, milyen nap van. Nem, hogy azt tudná, kinek a névnapja van és mi köthető hozzá.
„Az Én intelmem ezért az, hogy ne csak piros betűs napokon legyünk magyarok, hanem az év 365-napján legyünk magyarok. Ismerjük meg ellopott valódi múltunkat, mert amelyik nemzet nem ismeri múltját annak nincsen jövője.”
//Terdik Tamás Mihály//
A felhasznált Képes Krónika hasonmás kiadásai (források)
Veszprémy László-Wehli Tünde-Hapák József: A Képes Krónika könyve (Kossuth kiadó-OSZK, 2009)
Képes Krónika Források (Osiris Kiadó-Budapest, 2004)
Terdik Tamás Mihály
Rovásíró
Környe, 2019. Napisten (Június) havának 27-ik napja.