Terdik Tamás Mihály
Szent István királyunkról
Ezzel az írásommal és a hozzá készített rajzzal szeretnék megemlékezni, Újkenyér havának 20-ik napján Szent Istvánról és dicső tetteiről. Iskolás koromban Történelem órán úgy tanították nekem, hogy Szent István térítette Krisztus igaz hitére a buta, műveletlen pogány magyarokat. Mert előtte nem volt kultúránk, írásunk és a nyelvünk is csak egy összetákolt valami volt. Legalábbis annak idején, ha emlékeim nem csalnak, ehhez hasonló butaságokkal tömték tele a fejünket. S történelmünknek ezt a korszakát (ahogy az összes többit), még szerintem a mai nemzedék is ilyen befeketített formában tanulja.
Ebben az írásomban én Szent Istvánnal és Koppány vezérrel kapcsolatos kérdéseket szeretném, szerény tudásommal tisztába tenni.
Vegyük át pár gondolat erejéig most hivatalos szemszögből, tehát ahogy az iskolákban tanultuk.
Most a saját szavaimmal írom le a hivatalos álláspontot.
„Vajknak a későbbi Szent Istvánnak az Édesapja Géza fejedelem szakít az ősi szokásjoggal (szeniórátus elve) és egy másik öröklési szokást a primogenitúra (elsőszülött fiúgyermek) elvét vezeti be (persze a hivatalos álláspont erre a két fogalomra sem ad megfelelő választ az iskolás gyermekeknek).
Mit is jelent ez a két fogalom?
szeniórátus elve: legidősebb férfi rokon örökli a trónt.
primogenitúra: elsőszülött fiúgyermek örökli a trónt.
S ezek után folytatódik a valós dolgokat eltakaró száraz tananyag rész(ek) tömkelege.
1. Koppány vérfertőző házasságot készül kötni Vajk (Szent István) Édesanyjával, az erdélyi Sarolttal.
2. Vajkkal (Szent István) s feleségével, Gizellával „hatalmas” bajor haderő érkezik a Kárpát-medencébe.
3. Vajk (Szent István) legyőzi Koppány vezért. A testét felnégyelteti és négy vármegye kapujára szegezteti (Győr, Veszprém, Székesfehérvár, Gyulafehérvár).
4. Miután Szent István, legyőzi Koppány vezért, megkezdi a kereszténység elterjesztését és a „pogány” örökség pusztítását.”
Ez vagy ehhez hasonló álláspont mutatkozik a hivatalos tudomány részéről. S az a magyar fiatal ki befejezi az iskolákat, s nem is akar többet ezzel a kérdéssel foglalkozni, abban rögzülnek ezek az említett pontok, s ezek után úgy fog tekinteni őseire, mint gonosztevőkre, szörnyetegekre.
Holott az egyetemes igazság, teljesen más irányban van. Kezdjük azzal, hogy egy másik Szakrális Szent királyunk, László Király (aki éppen Szent István unokaöcsének egyik leszármazottja) avatja Szentté Istvánt. Méghozzá 1083. újkenyér (augusztus) havának 20-ik napján. Szent László pontosan tudta, miért avatja szentté Istvánt. Ahogy a kiváló és jószándékú művelődés történészünk Pap Gábor többször elmondja előadásaiban: Mert Szent István képes volt Róma és Bizánc szorításában Kárpát-medencében gondolkodni. A magyarság Szent István előtt is keresztény volt. De Szent István idején ez egy kicsit átalakult és nem latin, meg nem bizánci rítusú kereszténység érvényesült, hanem én úgy gondolom, hogy itt az ősi szkíta kereszténység alakult át Magyar Katolikus (Egyetemes) kereszténységgé (Maga Koppány és Gyula vezér sem volt pogány, mindketten keresztények voltak, de jószándékuk ellenére szűklátókörűek). Mely nem tagadta meg az ősi szokásokat. Ezt a kifejezést, hogy Magyar Katolikus kereszténység, Szántai Lajos egyik írásában olvastam először. Na ezért avatta szentté Istvánt, László király.
S ezek után felvetődött bennem egy kérdés. Mégpedig a következő: Szent László vajon szentté avatta volna e Szent Istvánt, hogyha olyan életútja lett volna, amit ma az iskolákban tanítanak róla? Én úgy gondolom, hogy nem valószínű. S egy érdekesség még ide: boldogemlékű Badiny Jós Ferenc kiváló és jószándékú kutató sajnos rosszul ítélte meg István szentté avatásának történetét. Ő több könyvében is leírta, hogy egyetlenegy pápa sem avatta szentté Istvánt. Ez valóban így van. S miért nem tette meg egyik pápa sem?
1, Nem is akartak soha sem egyetlen általuk gyűlölt magyar királyt szentté avatni.
2, Joga és hatásköre sem volt, hozzá egyiknek sem. Miért? Egyszerű, mert a mindenkori magyar király kit a Magyar Szent Koronával koronáznak meg, az Apostol lesz. Mely annyit takar, hogy Isten földi helytartója. Csak a Jó Istennek tartozik számadással. Na és ezért avatta László szentté Istvánt a pápa beleegyezése nélkül. Mert a pápa nem szólhatott bele abba, hogy mit csinál a Szakrális magyar uralkodó. Ezeket vajon miért nem tanítják az iskolákban? Talán a mai ifjúság is máshogy gondolna őseire.
Szent István és Koppány vezér közötti ellentét.
Milyen ellentét rejlik e két személy között? Valójában semmilyen. Most már úgy hiszem, hogy ők a maguk korában mindketten hitbéli meggyőződésük szerint cselekedtek. Mindketten jószándékúak voltak. De kettejük sorsában a végső döntést a Jó Isten hozta meg. De ez a bizonyos ellentét közöttük, ez egy mesterségesen létrehozott dolog volt, mégpedig a Habsburg rémuralom idején. Hasonló eset ez, mint a finnugor elmélet. A cél egyértelmű: Gyökérteleníteni és tönkretenni a magyar nemzetet. S a 20-ik században ez folytatódott például az István a király című rockoperával. Szántai Lajos művelődés történész többször is elmondta előadásaiban, hogy milyen súlyos problémákat okozott ez a mű. Koppányból nemzeti hőst csinált, Szent Istvánról pedig torzképet festett és a problémák innentől fokozódnak. De mi ennek az előzménye? Egy opera ebben a témában, melyet Habsburgok találtak ki. S erre az ártó szándékú műre épült az István a király. Szent István valóban felnégyeltette Koppány vezért, ezt a Képes Krónika is megerősíti. De Szántai Lajos azt is sokszor említette, hogy Koppány neve először a Képes krónikában tűnik fel 1358-ban. Vagyis a 14-ik században. Addig Koppányról mintha az emberek nem hallanának. Sőt utána sem. Egészen a 19-ik, 20-ik századig. S ez a rosszándékú Habsburg kiagyalás mit eredményezett? Hogy a magyar nemzet két táborra szakadt: Úgynevezett Szent Istvánosokra és Koppányosokra. Rengeteg jólelkű és jószándékú magyar ember, köztük jómagam is bedőlt ezeknek az ártó szándékú kitalált elméleteknek. Magam is több olyan írást készítettem, amelyben nem jó színben tüntettem fel Szent Istvánt, s ez a dolog már-már gyűlölködésbe ment át, ellentétben Koppány vezérrel, akit pedig túlságosan méltattam. S ez ennek a megosztásnak a lényege, hogy magyar a magyart gyűlölje. De nekem a Jó Isten, mégis megmutatta a megfelelő utat.
Ezt a témát én nem is ragozom tovább. Egyrészt mert nagyon hosszú téma lenne, másrészt pedig ezzel a szöveggel szeretném lezárni és tisztába tenni ezt az egész Szent István király-Koppány vezér történetet.
Szeretnék olyan alkotásokat alkotni, készíteni, mellyel megtisztelem ezeket a kiváló ősöket. Hiszen rá kell jönnünk arra, hogy nincs jogunk ahhoz, hogy ítéletet mondjunk felettük. Nekik az Égiek ezeket a feladatokat adták. Ugyanúgy ahogy mi is kaptunk hatalmas feladatokat már azzal, hogy magyarnak születtünk le a földi világra. De ezt mindenkinek magának kell megtalálnia. Őseink tudták, hogy mi a feladatuk. A 21-ik századi magyarság többsége sajnos ezt nem tudja.
Táplálkozzunk több forrásból és ne dőljünk be a megosztani akaró elméleteknek. Tanuljunk felmenőink hibáiból.
„Az Istenszülő Szűzanya és Jó Isten áldása kísérje nemzetünk és hazánk útját.” //Terdik Tamás Mihály//
De aki többet akar megtudni erről a kérdésről, annak szeretettel ajánlom Pap Gábor és Szántai Lajos munkásságát. Hiszen rengeteg előadásuk van fent a youtube csatornán. Ebben a kérdéskörben főleg. Hamarosan az Ő könyveikkel is bővítem az ajánlott irodalom rovatomat.
Források/Hivatkozások:
Bakos Attila-Magyarország harmadik szemmel. alcíme: Koppány Evangéliuma. (Danvantara Kiadó-Budapest, 2011)
A rajzom sablonjának forrása: http://gaboremese.hu/rajzok/category/3-rajzok
Pap Gábor szavai itt most nagyon időszerűek.
youtube: https://www.youtube.com/watch?v=xq4xlolcxac
De ajánlom még : v. Vesztergám Miklós tárogatós könyveit: az Első lépcsőfok a szent korona tanhoz és a Második lépcsőfok a szakrális királysághoz című könyveket és a róla készült előadásokat.
Terdik Tamás Mihály
Környe, 2019. Újkenyér (Augusztus) havának 20-ik napja